"A Dózsa György Általános Iskola 1979-ben, a Nemzetközi Gyermekévben nyitotta meg kapuit. Az akkor 16 tanteremmel épült iskola ma már 28 tanulócsoporttal működik, ami bizonyítja, hogy a város egyik legnagyobb és legkedveltebb intézményévé nőtte ki magát. Ezt köszönhetjük az iskolánkban folyó oktató és nevelőmunka magas színvonalának, ami társul a pedagógusok gyermekközpontú gondolkodásával.
Jelenlegi létszámunk 725 fő, valamint 8 tanulónkat vették fel a „kisgimibe”.
Idén mind az alsó, mind pedig a felső tagozaton 14-14 osztályunk van. Az 1., 2., 5., 6. évfolyamokon 4-4 párhuzamos osztály tanul, a többiben 3-3. ÉKP-rendszerű képzés 7 osztályban, kompetencia-alapú jelenleg 3 osztályban folyik.
Alsó tagozatunkon többféle magyar nyelvi program szerint dolgozunk. Egyik ezek közül a nyelvi irodalmi kommunikációs program (NYIK). Az ezzel a programmal tanuló gyerekek elsajátítják a helyes kiejtést, megtanulják, hogyan kell érintkezni a felnőttekkel, gyerekekkel, kiemelten foglalkoznak az illemtannal. Így tanulnak az értékközvetítő és képességfejlesztő osztályokba (ÉKP) járó tanulók. Az ÉKP tevékenységrendszere eltér a hagyományos tantárgyi szerkezettől. A közismereti tantárgyak mellett lehetőség nyílik a minél többrétűbb képességek fejlesztésére, a tanulók eltérő fejlődési ütemének figyelembe vételével a személyiség kibontakoztatására. Az iskolaotthonos oktatási forma biztosítja, hogy a tanulók terhelése egyenletes legyen, amellyel mód nyílik a munka hatékonyságának fokozására, a differenciálásra, az egyéni problémák megoldására.
Iskolánk sikeres UNIÓS pályázat eredményeként új oktatási programmal bővült, a kompetencia-alapú oktatással. A program az egyéni haladás figyelembevételével alapoz a tanulás során a gyermekek önállóságára, együttműködésére, empátiájára, problémamegoldására, konfliktuskezelésére és kritikus gondolkodására. Ezek a készségek, képességek alkalmassá teszik a gyermeket az új és váratlan helyzetek megoldására, felkészíti őket az élethosszig tartó tanulásra." - Itt álljunk meg egy pillanatra! Kezdjük ott, hogy miért linkeltem be a szöveget az iskola honlapjáról. A kompetencia-alapú oktatás fogalmát egy kicsit taglaljuk végig együtt az előzményekkel, a magyar oktatási rendszert figyelembe véve. És kedjük a közoktatás hibáival, egy másik írásból idézve:
"A magyar közoktatási rendszer egyik legnagyobb hibája a szelektivitás (az iskolán belüli
különbségek is n nek), és az ismeretátadás kizárólagossága. Az iskolában a gyerekek idejük
szinte teljes egészét tanórákon töltik, ahol ismeretek átadása folyik, és szociális készségeik
fejlesztését pedig a véletlenre, a családra, a kortárs csoportra bízzák.
(Néhány további adat egy vitaindítóból: (Simonfalvi László, kéziratban)
- Az Európai országok ranglistáján Magyarország az utolsó helyen áll az idegen nyelvek
tanításában;
- A diákok általános olvasás utáni megértés-készsége nem kielégít ;
- Az általános iskolát elvégz diákok mintegy 30%-a funkcionális analfabéta több mint
7000 kontakt-óra után. Ez az analfabetizmus megjelenik a középiskolákban, s t a
f iskolákon és az egyetemeken is;
- Az általános iskolások mintegy 25%-a különböz tanulási nehézségekkel küszködik.
A tanulási nehézségeket a tanárok dönt többsége felismerni sem képes;
- A tanítás, jó esetben, nagyrészt pszichológia. A tanárok többségének pszichológiai
m veltsége azonban hiányos, érzékenysége fejlesztésre szorul. A tanítás folyamán a
tanárok fontos és kikerülhetetlen pszichológiai alaptörvényeket sértenek, és ez az
oktatás alacsony hatékonyságában mutatkozik meg.)
Magyarországon „Az általános iskola befejezéséig nem vagy csak hiányosan… fejl dnek ki a
tanulókban a továbbtanuláshoz, illetve különféle szakmák elsajátításához, valamint az
élethosszig tartó tanuláshoz szükséges alapkompetenciák, mint például az olvasás-
szövegértés, az érvel -bizonyító és az elemz szövegalkotás, a gyakorlatközeli, életszer
helyzetekben alkalmazható matematikai eszköztudás, a mindennapi természetismeretet
magasabb szinten újraformáló, alkalmazható természettudományos tudás.” Olvashattuk 2004-
ben az OM honlapján, a 2. PISA-felmérés eredményeinek megjelenése után.
A társadalmi környezet változásai –az információrobbanás, a globalizáció és a
demokratizálódási folyamat- szükségessé teszik az iskola szerepének újraértelmezését. A
gyermekek figyelme nehezebben köthet le, változott az érdekl dési körük. A demokratikus
rendszerekben az boldogul jobban, aki bízik magában, véleményt alkot a körülötte lév
világról, és önálló döntéseket képes hozni. A sajátos nevelési igény gyerekek integrálása a
többségi iskolákba, más kultúrákhoz tartozó gyermekek együttnevelése toleráns magatartás
kialakítását, fejlesztését teszi szükségessé.
A ma jellemz frontális és zömmel lexikális ismeretközl eljárásokat ezért fel kell váltania az
iskolarendszer egészére kiterjed , kompetenciaalapú nevelési, oktatási módszertannak.
Különösen nagy fontosságú a kisiskolás korban kialakított alapképességek és készségek,
valamint a kulcskompetenciák fejlesztése. Ennek ki kell terjednie az ért olvasás, a
számolási és matematikai készségek területére, az idegen nyelv és a szociális kompetenciák
fejlesztésére, valamint az életpálya építés iskolai feltételeinek megteremtésére. „A tanulók
életpályájának tervezését nehezíti, hogy saját motivációikat, képességeiket illet en is
bizonytalanok”. (Az OM honlapja, 2005.)"
Utolsó kommentek